Egyet fordul veled a világ,
És élsz is múlsz is tiszavirág.
Aranyba borít az alkony fénye,
Aláfest a víz tükrére,
S aláhullsz hát te magad is,
De ki tudná nálad jobban,
Hogy az élet lángja hogy ellobban,
Hogy igazan kell élni,
S a holnaptól nem félni,
Hisz ha megtesszük mit ma lehet,
Az új élet átvészeli a telet,
S ha a forgás elhozza a nyarat,
Új életet hoz, ami halált arat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése