Születésünkkor
Még ismeretlen a fény.
Szemünk csillagpor,
A világ tünemény.
Ahogy növünk,
Úgy velünk nő a világ,
Történetet szövünk,
Szívünk csupa láng.
Csillagképet festünk
Életünk egére,
Bennünk legbelül.
Nézz fel az égre,
Az ott a te eged,
S nézd meg a napot,
Ez a Te Napod.
Még ismeretlen a fény.
Szemünk csillagpor,
A világ tünemény.
Ahogy növünk,
Úgy velünk nő a világ,
Történetet szövünk,
Szívünk csupa láng.
Csillagképet festünk
Életünk egére,
Sötétségben lestünk,
És tudjuk, hogy megérte.
Új nap bukkan fel
A horizont mögül,
S a fény otthonra lel,És tudjuk, hogy megérte.
Új nap bukkan fel
A horizont mögül,
Bennünk legbelül.
Nézz fel az égre,
Az ott a te eged,
S nézd meg a napot,
Ez a Te Napod.
- Epilógus -
S ha est is van
A hold átadja neked,
Udvarában megleled,
S ha az sincs,
Hát annál több
csillag ragyog,
Mint sok kincs,
S e képek között,
Ha szemed forgatod,
Megtanulod jól olvasni,
S megleled a Sarkcsillagot,
Utat fog mutatni.
Ez jÓÓ!!
VálaszTörlésKöszönöm!:)
Törlés